Olvasni, vagy nem olvasni?

Olvasni, olvasni, olvasni!!! Mindenki tudja mennyire fontos, hogy sokat olvassunk. Vagy mégse? Tudni talán tudja, de esetleg utálja. No persze szigorúan csak titokban. ;-)
Mielőtt a sok olvasás megfeküdné a gyomrunkat, ajánlatos lenne elgondolkozni, miért is nem szeretünk olvasni.
Hajlamos vagyok, időnként akár a meggyőződéseim ellenére is :-(, mások kedvében járni, most azonban mégse... Úgy döntöttem nem erőltetem gyermekeimnek az olvasást. Igen, jól sejted, én sem vagyok könyvmoly.  Vagyis olvasunk mindennap, csak lehet, hogy nem az elvárásoknak korosztálynak megfelelő könyveket. Mert olvasni szerintem is jó, érdekes, izgalmas, szórakoztató! Hacsak,... De ki gondolná, hogy a zöldbab főzeléket úgy szerettesse meg a valakivel, hogy lenyom belőle 2 kg-t a torkán. Brrrr. Mindenesetre én nem gondolom. Nem tűnik kecsegtető megoldásnak. Ezért aztán mi kisebb falatkákkal haladunk, a nagy falatokat csak turmixolva fogyasztjuk, azaz hangoskönyvet hallgatunk itthon. Most Arany János: Toldi az aktualitás. A címre kattintva ti is élvezhetitek a felolvasást.

Mindenképp érdemes felkeresni az oldalt, a Toldin kívül, még számos könyvet (több mint 200-at) tartalmaz az e-könyvtár, többek között a Bibliát, meséket, ráadásul a legtöbb kötelező olvasmány letölthető, vagy on-line meghallgatható. Ha a gyermeked nem szeret olvasni, ez egy jó alternatíva lehet számotokra, vagy színesebbé teheted vele a napotokat és még be sem rekedsz.

Arany János: Toldi

Itt jegyezném meg, hogy ha nem szeret valaki olvasni, annak gyakran az az oka, hogy nem tud. Ne értsetek félre, sokszor ezt nem is lehet észrevenni, mert (a gyerek) megtanulhat kompenzálni. Tegyél egy próbát vele úgy, hogy begépelsz pár sor halandzsa vagy idegen nyelvű szöveget, és próbálja meg hangosan felolvasni neked. Ha összefolynak a sorok, vagy sort téveszt, vagy keveri a betűket, kihagy betűket, szótagokat, stb. akkor érdemes utána járni, hogy mi lehet ennek az oka. Néha nagyon egyszerű megoldásokkal lehet segíteni gyermekünknek (magunknak?). Tornával, speciális feladatok elvégeztetésével, hallás, látás vizsgálattal, stb. Például tudtátok, hogy bizonyos szemproblémák (sortévesztés,...) kiküszöbölhetők egy egyszerű színes fólia segítségével? Erről itt olvashatsz bővebben magyarul.
Nem vagyok szakértő, csupán érintett. Ez a saját véleményem, illetve tapasztalatom ami nem feltétlenül egyezik máséval, vagy a közfelfogással. Valahogy majd megbirkózom ezzel a problémával is. ;-)

Ha van kérdésed szívesen válaszolok. Hagyj itt egy üzenetet, vagy írj egy e-mailt!

Ui.: Amióta nem kell az általam meghatározott, a korosztálynak megfelelő, irodalom tanárral jóváhagyatott könyveket kiolvasni, minden héten elfogy egy-egy érdekes, izgalmas, szórakoztató könyv, köztük néhány teljesen kimeríti a fent említett követelményeket.

Szappanok ismét

Újabb kecsketejes szappanok készültek, enyhén mentolos, friss illattal, természetes anyagokból.  A színezékeket is természetes anyagokból állítottam elő.
Ezek kicsit nagyobbak lettek az átlagosnál (120-130g.) Ebből is maradt néhány darab. Ekcémás, vagy gyulladásos bőrre is jó.
Ha kérdésed van, vagy szeretnél ilyen szappant, kérlek írj az email címemre (jobb oldalon az email gombra kattintva), vagy hagyj itt egy üzenetet! 

Fenyőmintás kecsketejes szappan borsmentával
(Elfogyott)

Sajnos a képek nem túl jó minőségűek. Majd még gyakorlok. ;) Remélem azért a lényeg jól látható.
A borsmentáról itt olvashatsz  részletesebben.
Most lehet, hogy kicsit tömörebben fogalmaztam, de a hét végén és a jövő hét elején vizsgázunk. Inkább a tanulásra próbálok összpontosítani, több-kevesebb sikerrel.
A múlt alkalommal kevésnek bizonyult a megmaradt szappan. Talán most
másoknak is örömet szerezhetek ezekkel az újabb alkotásokkal...
O.k., o.k., kicsit álszent vagyok, de komolyan gondoltam az örömszerzést, mert nekem nagyon tetszenek. Ha-Ha! Most aztán tényleg nem tudom hogyan mászok ki ebből a slamasztikából...
Inkább csak szép hetet kívánok mindenkinek! Gondoljatok ránk a hét vége felé! ;)

Bárcsak te is beteg lennél!

Mert akkor mindenki téged sajnálna és az olyan jóóó...
Neeem! De tényleg. Utálok beteg lenni. Ki szeret?
Most mégis jólesett, hogy miközben fájt a fejem és egyéb nyavalyákkal küzdöttem, a gyerekeim sorba jöttek a szobánkba (ahol magamban "vergődtem"), és kérdezgettek mit hozzanak, mit kívánok. A legjobb mégis az volt amikor Kabóca megkérdezte, hogy jobban érzem-e már magam, mert imádkozott értem. És valóban a fejfájás szinte teljesen elmúlt, képes voltam felkászálódni és a konyhában tenni-venni. Ez utóbbi kis csodának is igen örültem. Ami azonban valódi örömet okozott az az, hogy láttam a gyermekem Istenhez fordulni a bajban.
Minden szülőnek kívánom, hogy ezt láthassa!
Bárcsak te is beteg lennél! Azért, inkább nee! Vagy egy picit mégis? ;)

Szeretettel:

Sikerüüült!!!

Lassan már egy éve (hehe) kellett volna ezt megírnom, de szaladt a háztartás, és még sok jó kifogásom van. A lényeg, hogy régen írtam az otthontanításról, pedig erre még mindig nagy örömmel gondolok vissza. Az első sikereinkre. Igazából egy hónapig csak vizsgáztunk, és vizsgáztunk. De sikerült!  Jöhet a pezsgő! Ugye jobb később...

El kell mondjam tavaly volt az első évünk amikor minden igazán rendben ment. Legalábbis az otthontanítást illetően. Fehér Sólyommal mindent befejeztünk májusra, mert mindenkit le akart előzni az iskolában. Sőt, meg kellett vegyem a következő évi matekot is. Na de neki még könnyű volt, hiszen csak a másodikat járta ki. Így maradt idő az évvégi hajrára Kabócával. Szükség is volt rá, mert kissé ellazsálta a második félévet, de kalap le, mindenből nagyon ügyesen levizsgázott. Ami mondjuk azzal járt hogy kávén éltem, mert éjszaka összeállítottam amit a vizsgára tudni kell aztán másnap gyűrtük egymást. A vizsgák alatt meg én izgultam a gyerek helyett is. Az egyetemi vizsgaidőszak ehhez képest smafu lesz. ;) De minden sikerült, és rajtam kívül nem stresszelt senki. Jövőre talán már én is kevesebbet izgulok, de lehet, sose szokom meg a vizsgákat.

Szappanok S.K.

Ez nem egy új hobbi. Már évek óta gyártom a szappanokat, egyenlőre csak a család számára. Tulajdonképpen egy barátnőm beszélt rá hogy csináljak én is szappant, mert így még kevesebb vegyszerre lesz szükség itthon. Jó mókának tűnt. Hallottam, hogy a kecsketejes szappan segít az ekcémán. A bioboltokban kaphatók nagyon drágák voltak ahhoz, hogy itthon rendszeres használatra vegyük. A családban többen is ekcémások, és szinte kivétel nélkül érzékeny bőrűek vagyunk. Így kezdődött el a kecsketejes szappangyártás itthon. Eddig miért nem írtam erről? A tartalom mellett nekem a megjelenés is fontos. Mindig igyekeztem esztétikus szappanokat készíteni... mire azonban lefotóztam volna őket már egy sem maradt mutatóba. Jól van na, egyszerűen, csak olyan kis mennyiséget készítettem, hogy hamar "elajándékozódtak", és a küllemük sem volt mindig kellemesnek mondható. No de gyakorlat teszi a mestert, és az alábbiak talán már közzétehető darabok. Ráadásul karácsonyra gondolva, dupla adagot készítettem, és mindezek felett, még mielőtt beértek volna a szappanjaim lefényképeztem őket, így nektek is megmutathatom. 

Mézes kecsketejes szappan

Ez is érzékeny bőrűeknek készült, extra kakaóvajjal, ami az én száraz bőrömet is táplálja. Az illata természetes méz. (Illatosító anyagot ritkán teszek a szappanjaimba, az ekcéma miatt.)
Még maradt néhány darab. Ha szeretnél, írj nekem egy emailt jobbra fent az email gombra kattintva, vagy az anya5gyerekkelkukacgmailpontcom címre!

Ui.:
 A szappan elfogyott, valóban csak néhány darab volt itthon. De készült más fajta is. Nagyon szépek. Nemsokára teszek fel róluk képeket.
Ha ilyen mézeset szeretnél, készül még, de az csak december közepére érik meg. Írj az email címemre! 
 

Csajos hétvége Esztergomban-Nincs visszaút

Ez nem most történt, de igen emlékezetes hétvége maradt Slaminak is és nekem is. Aztán arra gondoltam, talán más is kedvet kap, hogy a tini lányával, vagy apák a tini fiaikkal elmenjenek egy hétvégére egy kis intim beszélgetésre, ami közelebb hozhatja őket egymáshoz, ahol lehetőség van arra, hogy jobban megnyíljanak a fiatalok a szüleik előtt.

Nem hittem volna, hogy ilyen jól sikerül a hétvégénk. Igazából már régóta ígérgettem Slaminak, hogy elmegyünk egy csajos hétvégére csak mi ketten , de ha nincs a férjem most is kibújtam volna az utazás alól.
Az eredeti terv az volt, hogy elutazunk 1-2 napra tini lányommal és őt érdeklő, igen zavarba ejtő témákról beszélgessünk. Amerikából (mert sajnos itthon nem találtunk ehhez foghatót) megrendeltük ezt a csomagot, ami egy részletes szülői útmutatót, egy kitöltendő naplót a gyerkőcnek és talán 8 CD-t tartalmaz (sajna minden angolul, ezért ez utóbbira nem volt sem időnk, sem energiánk végig hallgatni).
Mindenesetre menekültem a kényesnek ígérkező beszélgetések elől. Így már este sikerült megbeszélnem Slamival, hogy sokkal praktikusabb lenne, ha mégsem utaznánk, hanem csak plázáznánk. Megvennénk neki a nadrágot és a fürdőruhát, aztán beülnénk egy kávézóba, esetleg moziba. Csupa vonzó ötlettel álltam még elő. A csali annyira jól sikerült, hogy simán ráharapott a horogra. A hiba ott csúszott a számításomba, hogy az én drága férjem estére teljesen kidőlt és erről a kis megbeszélésünkről Slamival, már nem értesülhetett. Reggel viszont kipihenve ébredt, jó korán, és örömet akarván szerezni,- mivel előző nap én "hiába kerestem", de sehogy sem találtam megfelelő szállást,- felütötte az internetet. Mikor az én szemeim is kipattantak, ezzel fogadott, széles vigyorral az arcán: "Nnna, csomagoljatok és induljatok!" Huh! Nyeltem egy nagyot, de mit volt mit tenni, több kibúvóm már nem lehetett.
Bevásárlással kezdtünk. Ugye a nadrágot és a fürdőruhát beígértem, meg szükség is volt rá. Ettől egy kicsit én is feldobódtam. Vigasztalásul meg a hősiességem jutalmaként, hogy milyen nagy tettet viszek most véghez, magamat is megjutalmaztam egy leárazott pólóval. :D
Estére értünk a szállásra, ami sorsfordító volt. A tulaj rendkívül udvarias, szimpatikus úriember, a szoba pedig tágas, világos, sok növénnyel, igény esetén légkondival. Mi ezt gyorsan kikapcsoltattuk. Most újították fel az épületet, sehol egy porszem. A fürdőszoba higiénikus, ízléses. (Nekem ez a gyengém.) Hálás voltam ezért Istennek, no meg az uramnak, hogy ide jöttünk. Sajnos a fényképező a reggeli kapkodásban otthon maradt, de az Úr tényleg nagyon megáldott még a legapróbb részletekkel is. Bár "Meki"-s vacsorát terveztünk, nem bántuk meg, hogy Esztergomban nincs McDonald's. Helyette gyrost ettünk, ami mindenben verte a konkurenciát (íz, mennyiség, ár, kiszolgálás). :) Az árvízturizmus után még arra is maradt időnk, hogy megmásszuk a Bazilikával szemben fekvő dombot. Elámultunk a Szentendrére emlékeztető kis utcácskáktól, és irigykedve néztük, hogy itt is lehet élni.

Szent Tamás kápolna

 A Szent Tamás kápolna elől pedig, a lemenő nap fényében, ámulatos kilátás nyílt a Bazilikára, a megáradt Duna-kanyarra. Igen ilyen giccses volt az esténk. Pedig még nem is említettem a kis házikó ablakában a cserépbalkonládában nyújtózó szürke cicát a két oldalán nyíló futórózsák között. Ez már sok volt. ;) Visszasétáltunk.
Este sokáig beszélgettünk, és még egy film is belefért. Igaz, én szívesebben néztem volna Rontó Ralf helyett a Büszkeség és balítéletet. Talán majd legközelebb...
Izé... a könyvre valahogy nem került már sor. Mindent nem lehet belezsúfolni egy délutánba. ;)

Neked mindenre van időd?

A minap meséltem a férjemnek milyen jó ez az itthontanítás. A fiúknak van lehetőségük Bibliaolvasással kezdeni a napot, amit reggeli közben meg is beszélünk. "Még jó hogy nem jut eszükbe megkérdezni, hogy anya és te mit olvastál?" - tettem hozzá némi öniróniával. Mert én folyton kapkodom. "Bárcsak egy nap 36 órából állna! Mostanában nincs időm semmire!" - panaszkodtam magamban. Régen sem voltam valami ügyes szervező, de amióta itthon tanítok, kifolynak a napok a kezemből. Semmi idő nem jut magamra, de néha fontosabb dolgok is elmaradnak.
Nemrég összeszedtem magam és készítettem egy táblázatot a gyerekeknek, hogy hogyan takarítsuk a lakást együtt, sőt egy reggeli rutint is összeállítottam. Remekül működik. Gondoltam magamnak is kellene valami ilyesmi. Lenne egy nap, vagy egy napszak, vagy egy órácska hetente ami az én időm lenne. Én napom?" Na ja, kinek van ideje Bibliát olvasgatni, imádkozni, amikor annyi fontos dolog van az életben!

De még a gondolat végére sem értem amikor megszólalt az a bizonyos szelíd, halk hang: "...és mikor lesz az
"Keressétek először az Isten országát!" - emlékeztetett Isten a Bibliaidézetre. Még sosem gondoltam erre a versre ebben a megvilágításban. Ha kevés az időd, először tölts időt az Úrral, és jut idő talán még magadra is. "...és minden egyéb megadatik néktek".
Szóval, újratervezés.
Most tehát ez a tervem: időt tölteni Istennel, imádkozni, Bibliát olvasni. Hiszem, hogy Isten megadja nekem azt az időt is amit magamra szántam volna és nem kell elhanyagoljam magam, sőt... még blogot is írhatok.