2012. november 1., csütörtök

Motiváció

Lassan egy éve teljesen hiányzik. Semmi, de semmi kedvem nem volt írni. A keserűség gyökeret vert a szívemben. (Oh, ezt nagyon szépen írtam... Csöpp, csöpp. Csepeg a nyál. Elmerengek... Romantikus hangulatba kerültem. Mit tesz egy kis gyertyaláng az ebédlőasztalon, egy borongós őszi délutánon...? Csak az javít a helyzeten, hogy nem vagyok eredeti. Lásd: Biblia, Zsidókhoz írt levél 12. fejezet 15. vers.) A keserűségen már túltettem magam. Az oka: mindegy. Az írást talán újra kezdem. Az oka: "megnőtt" a motivációm. Ezt egy egyszerű kis példán rögtön elmagyarázom:
Ha az embernek leánygyermeke születik és az történetesen Isten segítségével felcseperedik, akkor e leányból épp olyan felnőtt hölgy lesz, mint társadalmunk bármely más felnőtt nő tagja. Vagyis rendkívül kíváncsi. Ennek okán az ifjú hölgy kíváncsiságát kielégítendő, beleolvas édesanyja féltve őrzött elektronikus naplójába, pontosan tudván, hogy más személyes irományába az illető engedélye nélkül nem nézünk bele. Eme tudást azonban a kíváncsiság teljesen felülbírálja, majd új meggyőződésekre juttatja el az ember lányát. Ami, példának okáért, a következő párbeszédhez vezethet:
-Anya írod még a blogod?
-Nem, már régen abbahagytam.
-De miért?
Kifogyhatatlan érvek felsorakoztatása után, leánygyermek őszinte sajnálkozásának ad hangot:
-Kár.
-Miért? Neked nem mindegy?
-Szerintem folytatnod kellene.
-Talán egyszer...
-De olyan jó, amiket írsz!
-Tessék?!
-Csak a múltkor egy kicsit beleolvastam, tudod amikor éppen te is belenéztél...
-?
-Na jó, egyet végig olvastam.- feleli enyhe pírral.
-?
-Csak egy párat... de nagyon tetszett. Írjál még! -bíztat, most már fülig vörösen.


Nos, ha megnő egy leány, vele nő a motiváció is. Az én csöppségemből is ifjú hölgy lett. ;)

4 megjegyzés:

  1. Igen-igen, igaza van! Írd csak a blogod, hiányzik! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Virág a bíztatást, nagyon jólesik.

      Törlés
  2. A gyerekek nagy motivátorok. Az én 'nagy' fiam is igen lelkes egy-egy új posztomnál, jólesően.

    És igen: írjál még, Eper. Én is időről időre rádlestem a múltban is, meg a jövőben is fogok, hátha írsz még. Jó volt, hogy olvashattam rólad, meg a gondolataidról. Nem baj, ha néha van egy kis bejegyzés-szünet, az írói blokkot rendszerint felfrissült tartalom követi...;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a kedves szavakat, bár az "írói"-t egy kicsit túlzásnak érzem. :D De tényleg rengeteg élménnyel lettem gazdagabb az elmúlt évben. Volna miről írni...

      Törlés