2011. november 25., péntek

Békés karácsonyi készülődést! (Stressz nélkül)



Ez a terv már évek óta: "Most elhatároztam, hogy idén békés karácsonyunk lesz," fogadtam meg minden évben. Végül is minden jóra fordult, de az előzmények mindig katasztrofálisak voltak.
DE! a múlt karácsonyunk különbözött minden eddigitől. Elkészültem az ajándékok becsomagolásával, a fa feldíszítve állt, kész volt a vacsora, a lakás kitakarítva... Ühüm, legalábbis elvárásaim alsó határát már súrolta, de ez már jóval a korábbi szintek fölött volt. Korábban már annak is örültem, hogy legalább azt a szobát sikerült kiporszívózni ahol a fa állt. Szóval tavaly teljes volt a siker. Mindezek felett teljesen nyugodt maradtam, nem őszültem meg, sőt, még a frizurám is időben elkészült.
Hogy hogyan lehetséges ez 5 gyerek mellett? Gondoltam megosztom másokkal is tapasztalataimat, hátha más is jár hasonló cipőben.

Nos az első lépés azt hiszem, sok és keserű tapasztalat szerzés volt.
E nélkül az ember nem mer drasztikus változtatásokba belefogni. Nem engedünk a magas elvárásainkból, amíg nem ér minket elég csalódás, amíg úgy gondoljuk, hogy képesek vagyunk átugrani a túl magasra emelt lécet. A békesség a küzdelem után jön. Lehet, de jöhetne helyette is!

Mindjárt itt a békés karácsony! Alig várom... :)


Te készülsz már a karácsonyra?
(folyt. köv.)





4 megjegyzés:

  1. Bennem is ez fogalmazódik meg. Évről évre a külső elvárásoknak akarok megfeleleni, ahelyett, hogy olyan légkört teremtenék, amiben jól érezzük magunkat. Várom a folytatást!

    VálaszTörlés
  2. szia, Kedves...
    nem látom a profilodat.
    szeretném megkérdezni, h hol laksz, melyik városban,
    ha nem titok.
    köszi a választ. írnál az emailemre?
    mathecsalad2@gmail.com

    VálaszTörlés
  3. Paloma, szeretettel üdvözöllek.
    Sajnos nem vagyok túl jó levélíró, a profilom meg még elég hiányos. Inkább nem ígérek semmi olyasmit, hogy majd pótlom a hiányosságot, de nagyon örülök, hogy ide találtál.

    VálaszTörlés
  4. Eszter, ez még nálunk sem működik tökéletesen, de ma már sokkal kevesebbet stresszelek mint pár éve. Isten megértette velem, hogy nem szükséges ragaszkodni az elképzeléseimhez, a régi hagyományainkhoz. Komoly átalakítások történtek a karácsonyi szokásainkkal kapcsolatban, hogy ez a MI családunknak megfeleljen, de erről még szeretnék írni.
    Gondolok rád, rátok. Hiszem, hogy Istennek nem az az akarata, hogy végig hajszoljunk napokat, heteket, hogy minden tökéletes legyen a SZENT ÜNNEPre, miközben a család velünk együtt kiborul. Szerintem inkább velünk ünnepelne minden nap. :)

    VálaszTörlés