Orvosoljuk a problémád

Szeretem azt a Mátyás királyról szóló mesét, amikor a király felteszi a kérdést vendégeinek, hogy melyik foglalkozásból van a legtöbb. A bolond szerint orvosból. Mátyás, majdnem megbotoztatja ezért a válaszért, mire a bolond elkezd óbégatni és fetrengeni a fájdalomtól. Amíg a szolgák gyorsan orvos után szaladnak, addig a jelenlevő urak mind egy-egy orvosi tanáccsal látja el a királyt, hogy hogyan lehetne enyhíteni a szerencsétlen ember fájdalmán...

Sokan,sőt, meg merem kockáztatni, mindannyian nagyon szeretünk tanácsot adni. Nem rég olvastam egy anyuka elkeseredett kitörését a tizenévesével kapcsolatban. Annyira ismerősen csengtek a mondatai. Szinte láttam az anyát, és az egy évvel ezelőtti önmagam, túlterhelve, fáradtan, tele feszültségekkel... Sokan próbálták orvosolni az esetet jól, rosszul.

Ha nincs rend akkor... háború!

Ma reggel keserű szájízzel ébredtem. A tegnapi csata járt a fejemben. Nem az első és bizonyára nem is az utolsó összeütközés volt ez a gyerekeimmel, elsősorban Fehér Sólyommal. Nem áll szándékomban háborúzni a fiaimmal (sem). A barátságukat, a szívükhöz vezető utat keresem, néha kicsit rossz irányba.

Tegnap, talán egy-egy pillanatra azt képzeltem, hogy győzelmet aratok. Feldúlt lelkiállapotomban nem vettem észre, mennyit veszítek. Senki sem győzött.
Nem kiabáltam, még csak fel sem emeltem a hangom, mikor logikusan elmagyaráztam, miért KELL átpakolni a Legót másik dobozba.

Aggodalom? Felszámolva!

Te is élhetsz a fennsíkon

Az életünk, mint mindenkié, tele van völgyekkel és magaslatokkal, mégis amint hálával gondolok vissza az elmúlt évekre, úgy tűnik mi a magaslatokban, a fennsíkon élünk.
A jó hír az, hogy Te is élhetsz a fennsíkon.

Szinte alig akartam elhinni, amikor előszőr próbáltam ki. Ez működik!
Igen tudom, Isten nem automata, de az ígéreteit megtartja.

Folytatjuk itthon, hitben

Egy izgalmas tavasz, illetve  nyár áll a hátunk mögött. Volt itt minden: vizsgák, baleset, nyaralás, kórház, erőszak, áldozat... Nem részletezem. Mindezek között, pedig MINDIG ott volt ISTEN. Akkor adott bölcsességet amikor híján voltunk, akkor kaptunk ésszel fel nem fogható békességet, amikor nem is vártuk, és tudtuk, habár nem mindig értettük, hogy mindez a javunkat szolgálja. Így történt ez az itthon tanítással is.

Hogy kerültem én ide?  ... és most, hogyan tovább?

Áprilisban már majdnem feladtuk, hogy itthon tanítsunk, amikor az események hirtelen újabb fordulatot vettek, és nemhogy nem tanítunk itthon, de lesz még egy plusz gyerekünk is. A másodikos unokaöcsém is csatlakozott hozzánk. Újabb kihívás.

Okulva a tavalyi kezdeti nehézségekből, mi már neki gyürkőztünk a tanévnek. Nem azért mert én ennyire gonosz vagyok, és sajnálom a gyerekektől az utolsó szabad hetüket, de múlt évben egy hónapig tartott míg valamennyire belezökkentünk a tanulásba, ezt, ha van rá mód, nagyon nem szeretném megismételni.
A stratégia mintha beválna. Egyszerűen élvezem, hogy mind a 3 fiú tanulni akar. Alsóban ez még normális, de egy hetedikestől, már merőben szokatlan. ;)

Kabóca (a 7.-esem) pénteken nem jött el a nagyszülőkhöz, ami nálunk mindig a várva várt esemény, mivel,  és ez lehet hihetetlenül hangzik , TANULNI akart. Újra el akarta olvasni a földrajz könyvéből az első fejezeteket. Aztán magától nekilátott kitölteni a munkafüzetet. Meghallgatta a Fizikából 5-ös DVD-t, és talán még angolozott egy keveset. Csak úgy. Mert érdekeli, mert kíváncsi. Ez a kíváncsiság pedig ott bujkál minden gyerekben, csak az iskolák, vagy néha mi szülők (saját tapasztalat) elvesszük a kedvüket a tanulástól.

A világ színes és érdekes

Hálás vagyok Istennek, hogy van rá lehetőségem és megtehetem, hogy a tanulás ne kötelesség, hanem inkább öröm legyen a gyermekeim számára. Ezt azért könnyebb leírni, mint megvalósítani... tenném hozzá.

A TANULSÁG:

1. Számomra az, hogy jó előre gondolkodni. Már júniusban, a tanév végén beszereztem néhány tankönyvet, amiket most olvasgatnak.
2. Jó egy-két héttel hamarabb elkezdeni a tanulást, mert engem sem nyomaszt még semmilyen határidő.

Nálunk az otthonoktatás unalmas!!!!!!!!!

Lelkiismeretfurdalásom táplálása érdekében sok, különösen külföldi oldalt olvasok az otthonoktatással kapcsolatban. Hogy mások milyen kreatívak! Bevallom nekem erre nincs kapacitásom. Nehezemre esett belátni, hogy nem én vagyok kreatív anyuci. 

Végül felülkerekedtem hiúságomon, ennek eredménye képpen most közzéteszem vallomásom az unalmas itthontanításról.

Itthon tanítás minden kreativitást mellőzve: 

Itthon tanulunk a megengedett keretek között. (Idén nem is igazán vizsgázunk, mert most épp felmentettek vagyunk. Ennek mondjuk ára van, havonta be kell járjunk, hogy megírjuk a dolgozatokat, feleljünk. Ühüm..., mármint a gyerekek.) 5 gyerek mellett már nincs energiám szuper ötletekre és talán nem is olyan fontos. Az iskolai tananyaggal lépést kell tartanunk. Mivel a gyermekeim igen kreatívak, szeretném ha sokat játszanának, és maradna több idő olyan ismeretek elsajátítására amiket nem feltétlenül tartalmaz a tananyag. Legalábbis nem a közeljövőben. Ilyenekre gondolok, mint például a csillagászat, vagy áramkörök gyakorlati megvalósítása, kémiai kísérletek, stb. Ezekhez nekem semmi közöm, de a fiúk imádnak kísérletezni. Nekem mindössze arra kell figyelnem, hogy a ház ne robbanjon fel, vagy ne égjen le. ;) 

Gyakran eltérünk a tankönyvek sorrendjétől is, amivel valójában magunk alatt vágjuk a fát, hiszen a dolgozatokra időben fel kellene készülni. A fölöslegesnek ítélt feladatokkal nem bajlódunk, viszont sokat járunk könyvtárba és a matek "óra" alatt zenét hallgatunk, (meg lehet kövezni, ennyi az ének óránk), rajzolás közben pedig hangos könyvet. És még ezekben sem vagyok mindig következetes.

Fontos a szülők szerepe:

Mondhatná valaki, hogy ezeket egy alternatív iskolában is megteszik, ráadásul profi módon, sőt...! Lehet. Nincs ezen a téren tapasztalatom. Azt viszont tudom, hogy Isten rám bízta a gyermekeim nevelését. (Csak Ő tudja miért.) Ha Neki megfeleltem, akkor alkalmasnak talált erre a feladatra, ki vagyok én, hogy ezt megkérdőjelezzem. Akkor miért bíznám rá a gyermekeimet idegenekre? A kortársaiktól eddig nem sok jót tanultak, bántást annál többet kaptak. Sajnos ezt tapasztalatból tudom. A gyermekeimnek leginkább a szüleik társaságára rám és férjemre, van szüksége. Ez is tapasztalat.

 Felelőtlenség, vagy elengedés:

Bizonyára még sok van a rovásomon. Nem vagyok tökéletes. Nem járjuk a természetet sem, mert akkor állandóan lemaradnánk a tananyaggal és ráadásul még szombaton is tanulunk, pótoljuk ami nem fért bele hétköznapjainkba. Sokszor fogalmam sincs mit tudnak a gyermekeim, mert vannak tantárgyak amiket teljesen önállóan tanulnak, csak a vizsga előtt nézem át a hiányosságaikat, ha van. Mindez felelőtlenségnek tűnhet annak aki nem lát bele az életünkbe. Valójában el kellett engedjek bizonyos dolgokat, mielőtt felemésztett volna a gondolat, hogy nem vagyok elég jó semmiben és semmire. De Isten... és ha nem ismered Őt, akkor ezt pusztán kifogásnak és menekülésnek látod. De Isten itt van az otthonunkban, nekem békességem van, és ez kihat az egész családunkra. Itthon mindannyian tanulunk, tanulunk és tanulunk. Egymástól és az Úrtól egyaránt.

Olvasni, vagy nem olvasni?

Olvasni, olvasni, olvasni!!! Mindenki tudja mennyire fontos, hogy sokat olvassunk. Vagy mégse? Tudni talán tudja, de esetleg utálja. No persze szigorúan csak titokban. ;-)
Mielőtt a sok olvasás megfeküdné a gyomrunkat, ajánlatos lenne elgondolkozni, miért is nem szeretünk olvasni.
Hajlamos vagyok, időnként akár a meggyőződéseim ellenére is :-(, mások kedvében járni, most azonban mégse... Úgy döntöttem nem erőltetem gyermekeimnek az olvasást. Igen, jól sejted, én sem vagyok könyvmoly.  Vagyis olvasunk mindennap, csak lehet, hogy nem az elvárásoknak korosztálynak megfelelő könyveket. Mert olvasni szerintem is jó, érdekes, izgalmas, szórakoztató! Hacsak,... De ki gondolná, hogy a zöldbab főzeléket úgy szerettesse meg a valakivel, hogy lenyom belőle 2 kg-t a torkán. Brrrr. Mindenesetre én nem gondolom. Nem tűnik kecsegtető megoldásnak. Ezért aztán mi kisebb falatkákkal haladunk, a nagy falatokat csak turmixolva fogyasztjuk, azaz hangoskönyvet hallgatunk itthon. Most Arany János: Toldi az aktualitás. A címre kattintva ti is élvezhetitek a felolvasást.

Mindenképp érdemes felkeresni az oldalt, a Toldin kívül, még számos könyvet (több mint 200-at) tartalmaz az e-könyvtár, többek között a Bibliát, meséket, ráadásul a legtöbb kötelező olvasmány letölthető, vagy on-line meghallgatható. Ha a gyermeked nem szeret olvasni, ez egy jó alternatíva lehet számotokra, vagy színesebbé teheted vele a napotokat és még be sem rekedsz.

Arany János: Toldi

Itt jegyezném meg, hogy ha nem szeret valaki olvasni, annak gyakran az az oka, hogy nem tud. Ne értsetek félre, sokszor ezt nem is lehet észrevenni, mert (a gyerek) megtanulhat kompenzálni. Tegyél egy próbát vele úgy, hogy begépelsz pár sor halandzsa vagy idegen nyelvű szöveget, és próbálja meg hangosan felolvasni neked. Ha összefolynak a sorok, vagy sort téveszt, vagy keveri a betűket, kihagy betűket, szótagokat, stb. akkor érdemes utána járni, hogy mi lehet ennek az oka. Néha nagyon egyszerű megoldásokkal lehet segíteni gyermekünknek (magunknak?). Tornával, speciális feladatok elvégeztetésével, hallás, látás vizsgálattal, stb. Például tudtátok, hogy bizonyos szemproblémák (sortévesztés,...) kiküszöbölhetők egy egyszerű színes fólia segítségével? Erről itt olvashatsz bővebben magyarul.
Nem vagyok szakértő, csupán érintett. Ez a saját véleményem, illetve tapasztalatom ami nem feltétlenül egyezik máséval, vagy a közfelfogással. Valahogy majd megbirkózom ezzel a problémával is. ;-)

Ha van kérdésed szívesen válaszolok. Hagyj itt egy üzenetet, vagy írj egy e-mailt!

Ui.: Amióta nem kell az általam meghatározott, a korosztálynak megfelelő, irodalom tanárral jóváhagyatott könyveket kiolvasni, minden héten elfogy egy-egy érdekes, izgalmas, szórakoztató könyv, köztük néhány teljesen kimeríti a fent említett követelményeket.

Szappanok ismét

Újabb kecsketejes szappanok készültek, enyhén mentolos, friss illattal, természetes anyagokból.  A színezékeket is természetes anyagokból állítottam elő.
Ezek kicsit nagyobbak lettek az átlagosnál (120-130g.) Ebből is maradt néhány darab. Ekcémás, vagy gyulladásos bőrre is jó.
Ha kérdésed van, vagy szeretnél ilyen szappant, kérlek írj az email címemre (jobb oldalon az email gombra kattintva), vagy hagyj itt egy üzenetet! 

Fenyőmintás kecsketejes szappan borsmentával
(Elfogyott)

Sajnos a képek nem túl jó minőségűek. Majd még gyakorlok. ;) Remélem azért a lényeg jól látható.
A borsmentáról itt olvashatsz  részletesebben.
Most lehet, hogy kicsit tömörebben fogalmaztam, de a hét végén és a jövő hét elején vizsgázunk. Inkább a tanulásra próbálok összpontosítani, több-kevesebb sikerrel.
A múlt alkalommal kevésnek bizonyult a megmaradt szappan. Talán most
másoknak is örömet szerezhetek ezekkel az újabb alkotásokkal...
O.k., o.k., kicsit álszent vagyok, de komolyan gondoltam az örömszerzést, mert nekem nagyon tetszenek. Ha-Ha! Most aztán tényleg nem tudom hogyan mászok ki ebből a slamasztikából...
Inkább csak szép hetet kívánok mindenkinek! Gondoljatok ránk a hét vége felé! ;)